
Sibenik a Krka folyó Adriai-tengerrel való találkozásánál fekszik. A többi dalmáciai várostól eltérően, melyeket illírek, görögök, vagy rómaiak alapítottak, az 51 ezer lakosú, Horvátország 3. legnagyobb kikötővárosának számító Sibeniket horvát törzsek hozták létre, de nem ismert, hogy pontosan mikor.
A többi horvát városhoz annyiban hasonlít Sibenik történelme, hogy ez is tartozott Velencéhez. A számos műemléken kívül (köztük Horvátország egyik legjelentősebb műemléke, az UNESCO Világörökségi listáján szereplő székesegyház), melyeken nyomon követhetjük a középkori városfejlődés állomásait, Sibenik csodás természeti környezetét is élvezhetjük - a tenger felöl számos kis sziget, a szárazföldön pedig a csodás Krka Nemzeti Park övezi a várost, ráadásul a Kornati Nemzeti Park sem fekszik innen távol.
Az éjszakai szórakozásra vágyók számos szórakozóhely, klub, pub, vagy kávézó közül választhatnak. Sibenikben tehát garantált, hogy az odautazók egy percig sem fognak unatkozni.
Szent Jakab székesegyház / Sveti Jacob
Nem csak Sibenik, hanem egész Horvátország egyik legjelentősebb műemléke az UNESCO Világörökségi listáján szereplő reneszánsz székesegyház.
A székesegyház szépsége, és kidolgozottsága mindenkit ámulatba ejt.
A Szent Jakab székesegyház tehát ugyan reneszánsz, de mikor 1402-ben elkezdték az építkezést (bár a tervek már 1298-ban megvoltak) még velencei gótikus stílusban kezdtek neki.
Ma megfigyelhetők mindkét építészeti stílus elemei. Az építkezés több mint 100 évig tartott, a katedrálist hivatalosan 1555-ben szentelték fel. Sajnos a szerb csapatok támadási a Szent Jakab székesegyházat se kímélték.
De miután a horvátok sikeresen megvédték a várost a szerb ostromtól, a székesegyházat is igen gyorsan helyreállították, ma már szinte nem is látszanak a sérülések.
Városháza 
A rendkívül harmonikus, és szép reneszánsz városháza Sibenik egyik szimbóluma, mely szinte minden Sibenikről szóló képeslapon szerepel. 1533-1546 között épült az olasz reneszánsz mester, Michele Sanmicheli tervei alapján. A II. világháború idején, 1943-ban a városháza nagyon súlyos sérülést szenvedett, de a háború után helyreállították az eredeti terveknek megfelelően.
Erődök és várak
Sibenik több erőddel, és várral is rendelkezik, melyekről csodás kilátás nyílik a városra, és a tengerre. Ilyenek a 70 méter magasan lévő Szent Mihály erőd, a 115 méter magas dombon álló Szent János erőd, a Subicevac erőd vagy a Szent Miklós erőd, amely az Adria egyik legerősebb erődje volt.
Az erődök, és a bástyákkal erősített városfalak jelentős szerepet játszottak abban, hogy a törökök háromszori kísérletre (1570, 1647, 1659) se tudták bevenni Sibeniket.